Zagyva-túra 4. szakasz: Jászberény – Újszász

Felfedezzük a Jászok gazdasági, szellemi, kulturális és vallási központját

Jászberény (30 kilométerre Hatvantól)

A Jászság fővárosa, Budapesttől 79 kilométerre helyezkedik el. Kelták, szarmaták és avarok lakták az őskorban. A település a tatárjárás idején elpusztult, később a betelepített jászok gazdasági, szellemi és vallási központja. Az új lakosok kiváltságokat élveztek, melyek fejében katonai szolgálattal tartoztak a királynak. Városi és közigazgatási központ, rangját megőrzi a török időkben is. A Német Lovagrend jobbágysorából saját pénzen váltotta ki magát minden városlakó. A város a Lehel-huszárezreddel aktívan részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Múzeumát az 1800-as évek utolsó évtizedeiben alapítják, mely az ország egyik legrégibb múzeuma. A második világháborút követően ipari nagyüzemek jönnek létre, melyek fejlődése, vállalkozások ide vonzásával, jelenleg is munkával látja el a lakosokat és a környéket.

Jásztelek (8,7 kilométerre Jászberénytől)

A monda szerint egy pásztorember alapította a községet, és Hunyadi János említi először egy oklevélben. A településen találták meg az Alföld legrégebbi építményét, egy vadászkunyhót. A török hadjáratok idején a falu elnéptelenedett. A jásztelekiek is pénzen vásárolják vissza szabadságukat a Német Lovagrend jobbágyságából. Az 1848-49 szabadságharc, és az azt követő elnyomás, illetve az első világháború, majd a Tanácsköztársaság Vörös Hadserege is komolyan érintette a férfi lakosságot, sok férfi életet követelve. A második világháborút követően a termelőszövetkezet adott munkát az itt élőknek.

Szászberek (31 kilométerre Jászberénytől)

Környéke vadludak és fekete gólyák kedvenc szálláshelye. A középkorban mezővárosi rangot kapott. A tatár és a török pusztítások idején elnéptelenedett, majd két évszázadra rá újra virágzó terület. A településen világhírű állattenyésztést folytattak a második világháborút követően. Jelenleg az ipari parki fejlesztések és a mezőgazdaság biztosítja a lakosok megélhetését.

Újszász (35 kilométerre Jászberénytől)

A település neve valószínűleg a tatárjárást követő német betelepítettek nevére utal, később kerülnek majd be a jászok. A török időkben a község a budai szandzsákhoz tartozott, ebben az időszakban vált lakatlanná. Ezután jó termőföldjei miatt uradalmi, gazdasági központok jönnek létre területén. A későbbi századokban a sorozatos hadba vonulásokkor sokan elestek lakosai közül. Gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül, mivel kevés az erdő, gyakori a zöldség és fűszernövények termesztése. Legfontosabb jövedelmi forrás a búza, a napraforgó és cukorrépa termesztése.