Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Zagyva-túra 2. szakasz: Pásztó – Hatvan

Zagyva-túra 2. szakasz:

Pásztó – Hatvan (32km)

Zagyva-túra 2. szakasz:

Pásztó – Hatvan (32km)

Zagyva-túra 2. szakasz:

Pásztó – Hatvan (32km)

Zagyva-túra 2. szakasz:

Pásztó – Hatvan (32km)

Zagyva-túra 2. szakasz:

Pásztó – Hatvan (32km)

Zagyva-túra 2. szakasz:

Pásztó – Hatvan (32km)

Zagyva-túra 2. szakasz:

Pásztó – Hatvan (32km)

Zagyva-túra 2. szakasz:

Pásztó – Hatvan (32km)

Zagyva-túra 2. szakasz:

Pásztó – Hatvan (32km)

Kicsomagoljuk az egyik királyi birtokunkat, királyok tartozódási helyét

 

Pásztó (27 kilométerre Salgótarjántól)

Az évszázadok során kereskedelemmel foglakozó városként vált ismertté. Vulkanikus talaja, a jó domborzati viszonyok között, a szőlőművelés egyik központjává tette, mint ahogy a Zagyva-völgyének északi részét is. Termálvize kellemes fürdőzésre nyújt lehetőséget a nyári hónapokban. A feljegyzések szerint a honfoglalás idején Árpád is lakott itt, majd későbbi királyok is tartózkodtak Pásztón, még Mátyás király is. Ebből kifolyólag Pásztó hosszú időn keresztül királyi birtok volt. A településnek szerepe volt a környék palóc lakosainak keresztény hitre való térítésében is. Tari Lőrinc Pásztónak Budával azonos kiváltságokat adományoztatott. Oklevelek hitelesítésére kijelölt hely volt a konvent, a középkorban iskolája miatt is nevezetes volt. Pásztó fénykorát a török hódítás törte meg, 100 évig teljesen elnéptelenedett. A jelenben is a mezőgazdaság, a szőlőtermelés, a könnyűipar és a szolgáltatóipar határozza meg a gazdaságát.

Szurdokpüspöki (9 kilométerre Pásztótól)

Itt lép ki a hegyek közül a Zagyva, innentől kiszélesedik a völgye. Erdélyi vajda tulajdona is volt régen a község. A török időben ezen a vidéken húzódott a megszállt területek határa. Ezután a település sokáig elnéptelenedett. Kezdetben mezőgazdaságból élt a lakosság, később a kő és kovakőbányászat is kiegészítette a megélhetési forrásokat.

Jobbágyi (13 kilométerre Pásztótól)

A települést ősidők óta lakják, bár többször pusztított a kolera, tűzvész is. Bora országos hírű és a lakosság fő jövedelmi forrása volt a filoxera 1800-as évek utolsó dekádjaiban való pusztítása előtt. Később cseresznye ültetvényéről lett híres, melyből Bécsbe és az osztrák tartományokba is szállítottak. A település egykoron vámszedő helyként is ismert.

Apc (18 kilométerre Pásztótól)

Őskortól lakott település, ahova a husziták is behúzódtak egy időre. Az évszázadok során többször cserélt neves földesurak között gazdát. Országos vásárokat tartottak itt a középkorban, mezőváros státusza is volt, napjainkban is jelentős vásárhely.

Zagyvaszántó (21 kilométerre Pásztótól)

Őskortól lakott település, Grassalkovich herceg és gróf családok birtokolták. Később a Selypi medence iparosítását végző Schossberger báró kezébe került. Jelenleg a kőszén bányászatra ráépült vasipari-fémipari üzemek utód vállalkozásainak ad helyet határában.

Petőfibánya (22 kilométerre Pásztótól)

Területén vaskori kelta leleteket találtak. A település az 1942-ben megkezdett szénbányászattal vált jelentős hellyé, a Lőrinci Hőerőműnek termelt lignitet. Ugyanúgy, mint más kőszén lelőhely, sok szegénységben élő embert vonzott Magyarország távoli tájairól is. Később a bányászatra ráépülő szerelő és gyártó ipar fokozatosan leépült. Jelenleg a 21. századi ipari fejlesztések próbálják a régi ipari parkban fellendíteni a termelést, munkával ellátni a településen és környéken lakókat.

Selyp (22 kilométerre Pásztótól)

A középkorban alakult ki önálló községként, Lőrinci város része. Itt alapította Schossberger báró a híressé vált selypi cukorgyárat. Jelenleg számottevő malmának a tevékenysége.

Lőrinci (25 kilométerre Pásztótól)

Területén avar leletekre is bukkantak a népvándorlás időszakából. Sok kézen forgott később a település, míg török kézre nem került és a hatvani szandzsákhoz nem csatolták. A törökök kiűzése után császári birtokba került. Kincstári só hivatalt és só elosztó szerepet kapott a település, a lakosok egy részének a só fuvarozása lesz a fő megélhetése. A Selyp városrészen jelentős, százéves tevékenységre visszanyúló beruházások lassan megszűntek jogutód nélkül, területén fajsúlyos régi beruházásként már csak a Mátravidéki Erőmű üzemel.

Mátravidéki Erőmű (27 kilométerre Pásztótól)

Az ’50-es években a Petőfibányai lignitre épülő, legnagyobb és legmodernebb hőerőműve volt Magyarországnak. Jelenleg egy korszerűsített, gázturbinás erőmű üzemel. Napjainkban van egy 58 hektáros hűtőtava, melyre többen horgásztanyákat építettek.

Nagygombos (30 kilométerre Pásztótól)

A településen található gróf Grassalkovich Antal által épített barokk majorság, illetve egy használaton kívül álló honvédségi laktanya. A kis településen több szolgáltató-termelő vállalkozás is működik. Hatvan városhoz tartozik.

Hatvan (32 kilométerre Pásztótól)

Valószínű, hogy betelepített besenyőktől kapta nevét. Szkíta, kelta, roxolán, szarmata, avar és honfoglaló magyar leleteket is találtak a településen. Szerzetesek csapolták le a környékbeli mocsarakat, ezután honosodik meg a korszerű földművelés. Mivel a Buda-Krakkó kereskedelmi út áthaladt a városon, ezért megnőtt a város jelentősége is. Később mezővárosi címet kap, a hatvani bor miatt országos vásárt rendezhet. A város lakossága a törököknek adózott a hatvani szandzsák idején, és ebben az időszakban a magyar őslakosság kissebségbe kényszerül. A törökök a várost komoly várrendszerrel vették körül. Az ezt követő időben jobbágyokat telepítenek Hatvanba, hogy feljavítsák a földeket – újrakezdik az állattenyésztést és szőlőművelést is.

Postaállomást és vámhivatalt kap. Főúri birtokosok gyakori cseréje után az 1800-as évek végén elindul a tőkés fejlődés útján. Magyarország jelentős vasúti csomópontjává válik, takarékpénztárt is alapítanak itt. Európa egyik legnagyobb cukorgyára, és az „Aranyfácán” névre hallgató konzervgyár is itt jön létre. A második világháborúban porig rombolt város lakosságának nagy része is meghalt. A háború után nagyméretű építkezésekbe kezdtek, újjáépítették a vasútállomást, iskolákat és közintézményeket hoztak létre. Jelenleg a 21. századi ipari fejlesztések munkahelyekkel látják el a lakosságot, üzemi buszjáratokkal a távolabbi vidékek lakosainak is megélhetést nyújtanak.

Időpont:

2020. június 27.

Részletek

Dátum:
2020. június 27.
Összeg:
13500Ft
Esemény kategória:

Helyszín

Pásztó

Közlemények

Találkozó:
08:00, Pásztó, vasútállomás
Indulás:
08:45
Érkezés:
16:45, Hatvan, vasútállomás
Minimum létszám:
10 fő

Jegyek

Jegy are not available as this esemény has passed.