Események betöltése

« Összes Események

Kastély-túra 1. szakasz: Pécel – Gödöllő

Kastély-túra 1. szakasz:

Pécel – Gödöllő (16km)

Kastély-túra 1. szakasz:

Pécel – Gödöllő (16km)

Kastély-túra 1. szakasz:

Pécel – Gödöllő (16km)

Kastély-túra 1. szakasz:

Pécel – Gödöllő (16km)

Kastély-túra 1. szakasz:

Pécel – Gödöllő (16km)

Kastély-túra 1. szakasz:

Pécel – Gödöllő (16km)

Kastély-túra 1. szakasz:

Pécel – Gödöllő (16km)

Kastély-túra 1. szakasz:

Pécel – Gödöllő (16km)

Kastély-túra 1. szakasz:

Pécel – Gödöllő (16km)

Két, egykoron „királycsináló” főúr befolyása

 

Pécel

A Ráday kastély építése Ráday Pál (apa) és Gedeon (fia) nevéhez fűződik. Tehetségben, műveltségben kiemelkedő református vallású nemesek voltak. Ráday Pál, Rákóczi Ferenc diplomatája volt, mai szemmel ő volt a kormányszóvivője, PR-jának vezetője.

A fejedelem bukása után a hazai reformátusok vezéralakja maradt.

Fia, Gedeon, nem akart a bécsi udvarnak behódolni, ezért teljes erejét a nemzeti művelődés fejlesztésének szentelte. Híres könyvtárat gyűjtött össze, és tudósoknak, íróknak adott otthont. A Kazinczy, Batsányi irányította „Magyar Múzeum” lap támogatója, írótársa volt. Állhatatosan harcolt üldözött protestáns egyháztársaiért.

A Ráday Pál által épített kúriát kastéllyá alakította, melynek építése 20 évig tartott. Az építkezést a hazai barokk legkiemelkedőbb alakja vezette, egy salzburgi születésű építész, Mayerhoffer András. Jellegzetes hazai barokk stílust alakított ki, derűs, vonzó, ünnepélyes, a magyar vidék hangulatát idéző vonásokkal.

Ráday Gedeon gondot fordított a kastély felszerelésére és a művészi belsőépítészetre: finom kőfaragásokat találunk a homlokzatokon, az oszlopokon, majd berakott művű padlókat az asztalos munka remekeként, vagy kovácsoltvas ablakrács csodákat.

A könyvtár és a berendezése később a református egyház birtokában került Budapestre, ahol jelenleg is a kutatók és egyetemisták használják Ráday Gedeon Parnasszusának gyűjteményét.

Gödöllő

A Grassalkovich kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. Grassalkovich Antal építtette, aki Mária Terézia bizalmasa volt. Építésvezetője ugyanaz a salzburgi születésű építő, Mayerhoffer András, mint a Rádayak kastélyáé.

Méretei impozánsak, a díszterem alapterülete például 170 négyzetméter. Istállót és templomot is építtetnek később szárnyaira, fia színházat létesít a kastélyban, kitűnő színpadtechnikával. Narancsházat és parkot is kap később a kastély, az angolparkot francia kertből alakítják át.

A kastélyt Mária Terézia is meglátogatja, majd a kiegyezés után királyi pihenő rezidenciaként funkcionál, enteriőrje máig ezt a kort őrzi.

Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapják meg Gödöllőt. Erzsébet királyné tavasszal és ősszel használta pihenő rezidenciának. Kedvelt helye volt a kastély lovardája is. Később a politikai helyzet változásai adtak a kastélynak új urakat. Az épületben napjainkban múzeum és rendezvényközpont található.

Időpont:

szeptember 12.

Részletek

Dátum:
szeptember 12.
Összeg:
14000Ft
Esemény kategória:

Helyszín

Pécel

Közlemények

Találkozó:
10:00, Pécel, Ráday-kastély
Indulás:
11:30
Érkezés:
15:00, Gödöllő, Grassalkovich-kastély
Minimum létszám:
20 fő

Jegyek

Mennyiség
Unlimited available
Kastély-túra 1. szakasz:
Pécel – Gödöllő
14000 Ft
Két, egykoron „királycsináló” főúr befolyása

A Ráday kastély építése Ráday Pál (apa) és Gedeon (fia) nevéhez fűződik. Tehetségben, műveltségben kiemelkedő református vallású nemesek voltak. Ráday Pál, Rákóczi Ferenc diplomatája volt, mai szemmel ő volt a kormányszóvivője, PR-jának vezetője.