Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

Zagyva-túra 5. szakasz: Újszász – Szolnok

Zagyva-túra 5. szakasz:

Újszász – Szolnok (21km)

Zagyva-túra 4. szakasz:

Jászberény – Újszász (35km)

Zagyva-túra 5. szakasz:

Újszász – Szolnok (21km)

Zagyva-túra 5. szakasz:

Újszász – Szolnok (21km)

Zagyva-túra 4. szakasz:

Jászberény – Újszász (35km)

Zagyva-túra 5. szakasz:

Újszász – Szolnok (21km)

Zagyva-túra 5. szakasz:

Újszász – Szolnok (21km)

Zagyva-túra 4. szakasz:

Jászberény – Újszász (35km)

Zagyva-túra 5. szakasz:

Újszász – Szolnok (21km)

A vidék, ahol Vörösmarty menedéket kapott

 

Újszász (35 kilométerre Jászberénytől)

A település neve valószínűleg a tatárjárást követő német betelepítettek nevére utal, később kerülnek majd be a jászok. A török időkben a község a budai szandzsákhoz tartozott, ebben az időszakban vált lakatlanná. Ezután jó termőföldjei miatt uradalmi, gazdasági központok jönnek létre területén. A későbbi századokban a sorozatos hadba vonulásokkor sokan elestek lakosai közül. Gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épül, mivel kevés az erdő, gyakori a zöldség és fűszernövények termesztése. Legfontosabb jövedelmi forrás a búza, a napraforgó és cukorrépa termesztése.

Szolnok (21 kilométerre Újszásztól)

Az Alföld közepén fekszik, a Tisza és a Zagyva találkozásánál. A Zagyva szabályozása előtt elzárt és mocsaras terület lehetett a város északi része. Ásatásokból kiderül, hogy őslovak, gímszarvasok, gyapjas orrszarvúak, őstulkok, óriásszarvasok, ősbölények járták a település környékét. Páratlanul gazdag állatvilága, nemzetközi viszonylatban is.

Területe ősidők óta lakott volt. Szkíták, kelták és szarmaták (iráni eredetűek) népesítették be a területet. A népvándorlás korában gepidák, avarok (a gazdagabbak lovukkal temetkeztek) lakták, később megjelennek a hunok. Az Árpád-ház uralkodása alatt mezőváros volt, a tatárjárás időszakában elnéptelenedett. Ezt követően többször is gazdát cserélt, majd királyi birtok lett később. Sóhivatal és fő-sóraktár működött itt. Felvidéket a szolnoki és egri vár védte, eleste után a törökök szandzsákot hoznak létre területén. A Rákóczi-szabadságharc idején a várat felgyújtják, köveit később széthordták. Ezt követően kevesebb, mint tíz ember maradt a városban. A Tisza szabályozása, a gőzhajózás és a vasút megjelenése újjáéleszti a várost.

A szabadságharc egyik ütközetében a császári hadsereg egyik része a Zagyvában leli halálát. A kiegyezés után indul fejlődésnek a város, a lakosok ipari tevékenységből és kereskedelemből éltek. Szolnok királyi törvényszéknek, járásbíróságnak, királyi közjegyzőségnek, pénzügyi igazgatóságnak, államépítészeti hivatalnak ad otthont.

Volt királyi tanfelügyelősége, dohánybeváltó felügyelősége, sóhivatala, magyar királyi folyammérnöki hivatala, több nagy gyára, iskolái, vasúti- és gőzhajóállomása, posta- és telefonállomása, számos pénzintézete is.

Szolnokot is megérinti majd a Monarchia bukása. Mind az első világháborút követő időben, mind a második világháborúban harci cselekmények színtere. 1956-ban a forradalom leverésére gyülekező szovjet csapatok kiinduló helye.

Jelenleg a határában működő reptér az egyik legnagyobb munkáltató. Az ipari-mezőgazdasági gazdaság átalakul az idők során, az olajipari- és mezőgazdasági gépgyártás háttérbe szorul. Az élelmiszer feldolgozás, a papírgyártás, a vegyipar, a gyógyszergyártás ad jelenleg munkát lakosainak, a környékén lakóknak. A kérészek násztánca, a „tiszavirágzás” az egyik legismertebb természeti látványossága a városnak.

Időpont:

2020. május 23.

Részletek

Dátum:
2020. május 23.
Összeg:
13000Ft
Esemény kategória:

Helyszín

Újszász

Közlemények

Találkozó:
08:15, Újszász, vasútállomás
Indulás:
09:00
Érkezés:
17:00, Jászberény, vasútállomás
Minimum létszám:
10 fő

Jegyek

Jegy are not available as this esemény has passed.