A Zagyva a „Palócországnak” nevezett Nógrád megyéből ered.
Keleten a Mátra északi része határolja, nyugatról a Cserhát-hegység. Hatvantól a sebessége lassul, az Alföldön átfolyva Szolnoknál torkollik a Tiszába. A Zagyva-völgye az összekötő út az Alföld és a Felvidék között. Hatvanig a 21-es út keleti oldalán, Hatvantól Szolnokig a 32-es út keleti és nyugati oldalán kacskaringózik. Elkíséri útján a Somoskőújfalu-Hatvan, illetve Hatvan-Szolnok vasútvonal is.
Ökológiai ékszerdoboz, ahol megőrződött az ősi növény- és állatvilág. Ezen a vidéken honos a nyúl, fogoly, fácán, tőkés réce, róka, vaddisznó, őz, szarvas, de megfigyeltek már pocokra vadászó barna héját, „halászó” szürke gémet, vagy a fehér és kis kócsagot is.
Buda elfoglalása és Hatvan eleste után, a szabaddá vált Zagyva-völgye a török portyák egyik célpontja lett. Már az 1500-as évek közepére, településeit többször is felégették, némelyiket 100 évre is lakatlanná tették. Az őslakosokat az 1600-as évek utolsó évtizedeiben kezdték el visszatelepíteni, de némely helyen csak szlovák családok betelepítésével tudták újraéleszteni az életet.
A megmaradás a Zagyva-völgyében visszatérő motívum napjainkban is. Az 1800-as évek utolsó dekádjaiban már nagyüzemi módon folyt a kőszén kitermelése a Zagyva északi részén. Ennek megszűnése pedig fokozatosan a kőszénbányászatra épülő gyárakat is jogutód nélkül szüntette meg. A foglakoztatási gondok mindennapossá teszik a Zagyva-völgyében való megmaradás küzdelmét. Változást ebben a harcban, a Zagyva-völgyének 21. században létesült, modern, az ipari parkokban tevékenységüket megkezdő vállalkozások hozhatnak.
A Zagyva-völgyének egyik meghatározója a hagyományos növénytermesztés és az istállózott állattenyésztés, ami szintén megtartó erővel hat napjainkban is.
Végighaladva az 5 szakaszra osztott Zagyva-túrán, olyan, mintha Ön megismerné a Zagyva földrajzi adottságait, befolyásoló erejét – egy társadalmilag hasznos és szép, önzetlen tevékenységben. Velünk túrázván, mondhatni, hogy helyreállítja a Zagyva-völgye kínálta földrajzi adottságot, az önbecsülésére gyakorolt hatását – ezáltal helyreállíthatja a mentális szoftvert, amivel egy személy kötődhet egy helyhez. Példát ad az itt lakóknak a kitartásra, bátorítja a völgy településeit, hogy használják ki jobban földrajzi adottságukat.
A Zagyva-túra szakaszainak teljesítése sportteljesítmény is. Jobbágyitól Szolnokig, több mint 100 km hosszan, szakértelemmel gondozott töltésen gyalogolhat. Több tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület kínálkozik útközben a feltöltődésre.
Minden szakasz teljesítését a túrafüzetben pecséttel és kitűzővel ismerjük el. Minden szakaszon tapasztalt túrázók és felnőttek oktatásában dolgozó túravezetők kísérik a túrázókat, akik fel fogják fedni a Zagyva-völgyének színes gazdagságát, értékeit. Egészségügyi munkatársunk őrködni fog afelett, hogy ereje teljében tudja a szakaszokat teljesíteni. Népi muzsikusok gondoskodnak az induló stációnál, hogy fülbemászó dallamaikkal a lépések ritmusát biztosítsák! Időközönként találkozni fog frissülést kínáló munkatársainkkal. Biztonságban túrázhat!
Mindezeken felül, az 5 szakaszt teljesítő résztvevőinket értékes ajándékkal jutalmazzuk kalandjaik végén!
Kellemes időtöltést, jó túrázást kívánnak: A Szervezők
Zagyva-túra 1. szakasz:
Salgótarján – Pásztó
Kicsomagoljuk az egyik honfoglaló törzs örökségünket.
Nógrád megye székhelye, a Tarján patak és a Zagyva vízgyűjtőjének völgyében fekszik, lakosai határvédelemre települtek ide. A ’Tarján’ szó a honfoglaló magyar törzsek egyikének neve, jelentése fejedelem, alkirály. Körzete forrásokban gazdag, közelében ered a Zagyva…
Zagyva-túra 2. szakasz:
Pásztó – Hatvan
Kicsomagoljuk az egyik királyi birtokunkat
Pásztó az évszázadok során kereskedelemmel foglakozó városként vált ismertté. Vulkanikus talaja, a jó domborzati viszonyok között, a szőlőművelés egyik központjává tette, mint ahogy a Zagyva-völgyének északi részét is. Termálvize kellemes fürdőzésre nyújt lehetőséget…
Zagyva-túra 3. szakasz:
Hatvan – Jászberény
Egy lakosok nélküli lebombázott város újraéled
Hatvan – valószínű, hogy betelepített besenyőktől kapta nevét. Szkíta, kelta, roxolán, szarmata, avar és honfoglaló magyar leleteket is találtak a településen. Szerzetesek csapolták le a környékbeli mocsarakat, ezután honosodik meg a korszerű földművelés…
Zagyva-túra 4. szakasz:
Jászberény – Újszász
Felfedezzük a Jászok gazdasági, szellemi, kulturális és vallási központját
Jászberény a Jászság fővárosa, Budapesttől 79 kilométerre helyezkedik el. Kelták, szarmaták és avarok lakták az őskorban. A település a tatárjárás idején elpusztult, később a betelepített jászok gazdasági, szellemi és vallási központja…
Zagyva-túra 5. szakasz:
Újszász – Szolnok
A vidék, ahol Vörösmarty menedéket kapott
Újszász neve valószínűleg a tatárjárást követő német betelepítettek nevére utal, később kerülnek majd ide a jászok. A török időkben a község a budai szandzsákhoz tartozott, ebben az időszakban vált lakatlanná. Ezután uradalmi, gazdasági központok jönnek létre területén…